Milyen értékekre figyelj a klíma választáskor?

Ahonnan indultunk

Alig 15-20 évvel ezelőtt a klímák – a maiakhoz képest – rendkívül kezdetlegesek voltak. Az akkori (on-off) klímák működése elve egyszerű volt. Ha bekapcsoltad körülbelül 5 fokos levegővel hűtötte a szobát mindaddig amíg ki nem kapcsoltad. Aztán ha újra szükségét érezted, akkor megint bekapcsolod. A működése tehát végtelenül egyszerű, de ugyanakkor gazdaságtalan volt.

Idővel fejlődtek a klímák, megérkeztek az inverteres, a split változatok, a fűtésre optimalizáltak: így ma már minden felmerülő igényedre találsz megfelelő készüléket, de egyre több szempontot kell figyelembe venned ahhoz, hogy kiválaszd a számodra legoptimálisabbat. Ebben segítenek a klímán található rövidítések.

Melyik klíma energiatakarékos?

Ma már – akár a hűtőkön, a mosógépeken – minden klímaberendezésen találsz egy energiaosztály besorolást A-G betű között. Az A a legjobb (látványos színekkel meg is mutatják ezt, hiszen az A zöld, a G pedig veszélyes piros). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha egy klímán azt látod, hogy A energia besorolású akkor azonnal rakd a kosaradba és máris fizesd ki. Rengeteg más apróság is figyelembe kell venni. Íme.

Az éghajlati zónáktól a mágikus SCOP és COP értékig

Ha jobban megnézed a címkét (főleg a hűtő-fűtő klímánál) találsz rajta egy – az EU által – elkészített éghajlati zóna besorolást. Hiába van ebben az évben karácsonytól január végéig minden nap 8-10 fok, vagy még magasabb hőmérséklet, mi a legtöbb besorolás szerint kék színűek vagyunk, azaz Európa hűvösebb részéhez tartozunk.

Ez azért fontos, mert a gyártók ezen irányelvek mentén vonnak egy egy átlagot és jelzik, hogy a klíma (várhatóan és a tapasztalatok alapján) hány kW energiát fog fogyasztani. Ez azonban csak egy mérőszám, nem biztos adat, nem érdemes azonnal beszorozni (főleg azért nem, mert a klímára igényelhető a H tarifa).

Azt is megírják, hogy mekkora zajjal jár a klíma, de ez nem energetikai adat, csak segít. Van viszont 2 érték amire érdemes figyelned!

A SEER érték nem más, mint a szezonális hatékonysági érték. Ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó adat. Úgy kell kiszámolni, hogy a hűtési igényt el kell osztani az áramfogyasztással. Minél előrébb van az ABC-ben ez a betű (van A++ és A+ és A is ahogy akár D is lehet) annál gazdaságosabb a klímád.

Az SCOP a szezonális teljesítmény együttható, de a fűtési szezonra vonatkozik. Úgy számolják ki, hogy az éves fűtési igényt osztjuk el az éves fűtésre használt energiával.

Fontos, hogy minél magasabb a SEER és a SCOP érték a klíma annál hatékonyabb és gazdaságosabban fűt és hűt.

Van még kettő érték amire érdemes figyelni: az EER ami nem más, mint az energiahatékonysági arány, ami a klíma fűtési és hűtési hatékonyságát mutatja meg. De mi lehet a különbség az EER és az SEER között – teheted fel a kérdést. Nos az, hogy ha az EER kapcsolódik a külső hőmérséklethez, a SEER pedig az egész szezon átlaga.

A COP pedig a teljesítmény együttható: ha például ez a szám 3 az azt jelenti, hogy a légkondi 1 KW áramból 3 KW fűtési energiát állít elő. Minél magasabb ez az érték annál hatékonyabb és olcsóbb lesz a klímád üzemeltetése.

Ha a fenti értékeket figyeled akkor biztos, hogy a legjobb döntést fogod tudni hozni a kiválasztás során, de ha elakadtál, szakmai segítségre van szükséged, kérdésed van akkor keresd bátran szakértő kollégáinkat, akik szívesen segítünk neked akár telefonon akár személyesen is:https://dimerkft.hu/kapcsolat/